Marcival szétszedtük a Skodát, kivettük az értékelhető cuccokat, majd tegnap túladtam rajta, ma el is vitték.
Esőben és nagyrészt sötétben bontottunk Marcival. Én kissé passzívabb voltam, mivel nekem nem sok tapasztalatom volt mindeddig Skodaszerelésben, Marci viszont igen mélyen ismeri az autó belsejét. Ezt az autót különösen sokat szépítgette, úgyhogy nem volt túl boldog attól, hogy most mindezt szét kell szedni, pláne az egyébként is rossz kedvvel, esővel és egyéb finomságokkal megtűzdelt napon. Tegnap én is nagyon megsirattam a Skodámat, megszerettem az elmúlt egy évben, akkor is, ha sajnos sok gond volt vele. Van valami szeretnivaló egy ilyen autóban, amit az újabbakban már nem találok meg. Meg persze első autó. Marcitól. Az enyém.
Majdnem pontosan egy éve vettem Marcitól. Ennek most itt a vége. Néha átgondolom, hogy lett volna-e helyesebb döntés, de nem igazán tudok. Attól még szomorú. Ez van.
Egyetem passzivizálva, legalábbis a viselkedésemben. Azon leszek, hogy egyéb tekintetben is így legyen, de ez még feldolgozás alatt.
Sokat olvasok teáról, és talán majd körbenézek CSR és HR tekintetében is. Teáról remélhetőleg érdemben is fogok írogatni, de ezt majd akkor fejtem ki, ha lesz aktualitása. Addig is http://www.puerh.hu illetve http://www.teautja.hu.
Hát most hirtelen így ez van.