Egy percre fordulj ki magadból, légy más, ordító törpeóriás, táncolj, ahogy ők fütyülnek, táncolj, majd megőrülnek, ha látják hogy elég jól csinálod, de akkor is majd abból kívánod hogy több legyél, ahol a fán csak levél lehetsz, de ha már a fán vagy, kicsit még nevethetsz, amíg le nem szakít a szél, otrombán, fehéren nyílik a tél
