Hm
Gyakorlatilag most esett meg az első teljes egészében önnön szándékomtól vezérelten megvalósított bulim.
Igazából elég érdekesre sikeredett, vegyes élményekkel, kb olyasmikkel
amikre lehetett is számítani; Kísérletinek is volt szánva ez, olyan is
lett. Első körben az emberkék százszázalékik klikkesedtek,
szerteszéjjelszóródtak. Aztán jöttek emberek abból a baráti körből,
amit én Zoli révén ismerek, és szeretek, és fizikailag összébb mentünk,
mentálisan még mindig klikkel voltak, aztán meg sokan elmentek és végül
csak utóbbiak maradtunk. Azt hiszem, hogy osztálytársaim még nem nagyon
tudnak elvegyülni, illetve csak így leállni beszélgetni, ismerkedni.
Nem valami nyitottak. Lehet hogy ez fog még változni, de gyanítom, hogy
általában nem. Egyetemen is csak a kényszer viszi rá az embereket új
kapcsolatok kialakítására, nyilván ugye nem lehet elkérni tételt gimis
osztálytárstól és satöbbi. Remélem, hogy ez a kényszer azért majd
fejleszt a szociális érzékükön. Illetve főleg azon, hogyha bekerülnek
néhány ismerőssel és egy nagyobb banda nemismerőssel valahova, akkor
tudjanak elszakadni a fogódzóktól.
Mindazonáltal egész jól éreztem magam.
Jó volt látni rég nem látott arcokat.
Örültem, hogy végül azok maradtunk akik.
Békés volt a vége. Volt finom vízipipa, ízlett, egyszer csinálok
magamnak. Többfelől megemlítették, hogy csak én voltam páratlanul... és valóban... De nem hinném, hogy ez a felismerés sokmindenen változtat. Beszélgettem
Enivel egy tízpercecskét, és elgondolkoztatott kicsit, olyan témát
vetett fel, amit én elraktam, hogy majd előszedem, amikor aktuális
lesz, addig nem agyalok rajta, mert nincs miért. Lehet hogy most kicsit
leülök hozzá, bár meglehet, nem változik a véleményem. De majd Eni ír.
Tominak kiverte Ormai 0,72674623515164 fogát, ami miatt is megerősödött
véleményem atekintetben hogy Ormai egy állat. Megjegyzem, egyszer
találkoztam csak vele. Mindazonáltal kölcsönzött egy megjelenést
Tominak, pontosabban szembenéztünk egymással, és közölte velem hogy
halál. kicsit később hogy metál. black metál. aztán elmosolyodott, és
akkor tényleg kiborultam:)
Nagyon jó, hogy Lili szeret énekelni és még tud is, ugyanez Tomira
zongoravonatkozásban. És csupa életek ők is, és ez az egész Zoli-féle
embersereglet, ami nagyon jó, és nekem nagyon fontos. Végre néhányan
működnek Ezt pláne akkor értékelem, amikor az asztal végén arról beszélnek, hogy ki kivel jött össze, mikor s miért.
Nórival szerintem kettesben érdemes beszélgetni sokat, nagy tömegben
néha úgy érzem, hogy elveszik, a szociális nyomás befelé fordítja.
Remélem, lesz rá lehetőségem.
Juditra és Teklára morr, mert otthon szereltek, pedig nagyon értékeltem volna személyeiket itt, passzoltak volna ide.
Zolival fogok pingpongozni, ha minden igaz, ami jó.
Katával szeretnék sokat beszélgetni és együtt lenni, mert szerintem jó lenne neki, és mellesleg nekem is:)
Kati tökjó emberke, mindazonáltal remélem, legközelebb jön vele Zero,
és visszakapom a játékom. Kaptam szemet a madaramnak tőle:)
Pájó kissé szokatlan volt nekem. Illetve úgy érzem, hogy kicsit
kevésbbé nyitott, mint volt, illetve nehezen fogad be szokatlan
élményeket. pontosabban befogadja, de nem "érzi át". Mátéval kéne
kommunikálni, mert szerintem lehetne vele nem csak GTA San Andreasról
és programokról...
Azt hiszem, csinálok majd még bulit, de merőben önzőbb módon, szigorúan olyan embereket hívok, akikkel teljes harmónia van.
Ettem Pájó-sütit és volt benne mazsola, de nem azonosítottam. Ez furcsa.
szeretem a lappantyút