HTML

Learning to smile

Friss topikok

Címkék

2006.01.06. 21:40 karamcsand

Nno
holnap szalagavató. táncitáncidöféstánciivászativászat. Meg közben álítólag minket ünnepelnek és minden, bár leginkább úgy néz ki a dolog, mint számos más hagyományokkal rendelkező emberi cselekedet: Odamegy sok ember, és majdnem mindenki kiélheti vágyait. A nagyik, rokonok nagyon büszkék lehetnek arra, akit évente kétszer látnak, és fogalmuk sincs róla valójában hogy kik; a szeretett illetők mindenkinek mosolyognak, jót hülyülnek a barátaikkal; a szülők táncolnak egyet a gyerekükkel (Milyen felnőtt lett hirtelen!!), a tanári kar meg érzi, hogy ez mindez neki köszönhető. Végülis mindenki jól érzi magát, és talán az sem számít, hogyha nem annyira nagyon trú dolgok miatt.
Utána egyébként meg elmennek a diákok inni, mert erre tellik fantáziájukból, azt gondolják, hogy ettől lesz jó nekik, ez az amitől lesz jó, és bár végső soron nem ezt fogják élvezni, hanem a járulékos dolgokat, amik fontosabbak, elhitetik magukkal hogy ez így jó és jó lesz. Érdekes az emberi elme:)
Nna mindegy. Igyekszem majd csak a jó dolgokat látni, és élvezni.

Ma bejött Tamás Kata és naggyon örültem neki:) csak kicsit beszélgettünk, megpuszipuszi ölelés, ahogy az szokott lenni, de lelkemet melegség árasztotta el, és azt hiszem, Kata is örült vala nekem. Meg persze a szalagavató jegyeknek. Holnap látok sok ilyen szeretett embert és jó lesz. Valamikor megpróbálok egyenként időt szánni a sokakra. Van, akivel minden nap találkozom, de mégsem beszélgetünk valami sokat és mélyet, pedig nem lenne éppenséggel haszontalan.

Délután táncoltunk mindenfélét és jó

Borosné Jakab Edit is járt bent és jó, bár vannak olyan dolgok amik meg nem azok, de mindegy. Közvetlenül neki örültem.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://somacher.blog.hu/api/trackback/id/tr846209583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kata 2006.01.06. 23:25:44

bizonyhogy örültem :] és igazad van nagyon a szalagavatóval kapcsolatban! és én sokkal rosszabbra számítottam a sajátom esetében de végül jól éreztem magam, mert szerettem táncolni és azért minden marhaság ellenére én (ha máskor nem, hát akkor) szerettem az osztályomat. sőt még az after is jó volt, pedig én általában nem érzem jól magam bulikban, vagy legalábbis csak kis részükben, de ott rengeteget táncoltunk d danny l muzsikájára :] szóval tényleg jó élmény volt az egész, szerencsére. neked is hasonló jókat kívánok, bár más vagy mint én és talán nehezebb lesz elérned. puszi

Artúr 2006.01.08. 16:12:37

Én azért annyira nem élveztem. Az elején még jókat nevettem azon, hogy emberek mennyit képesek foglalkozni azzal, hogy csúffá tegyék magukat drága pénzen. Főleg a lányok. Összevissza kenik az orcájukat, és szénabogját csinálnak a hajukból, meg ugye kihagyhatatlan az a csillogós vacak is, ami igen szpesöl, és olyan műanyag-feelingje van. A hajak nagyon viccesek voltak, és szerintem senkinek sem állt jól. Az elején még mókás volt, de a végére kezdett idegesíteni, úgyhogy keringő után leléptem. Kb. elsőnek mentem az öltözőbe, miután anyámmal táncoltam, találkoztam ott egy sráccal, aki beszélt éppen az Ábrahám Bencével, hogy hűdejót hugyozott. Gondoltam valami spanok lehetnek, de mint az később kiderült, ha már ott járt, akkor le is nyúlta a Pljuskin pénzét meg a telefonját. Ez kicsit baszta az agyamat, mert ha már ott voltunk ketten az Ábrahámmal, akkor simán felakaszthattuk volna a fogasra, de ehelyett hagytuk elmenni. Úgyhogy megint emlékeztetnem kellett magamat, hogy szar emberek vannak a világon, és mikor kimentem, egy nagy rakás idiótát láttam, amint önfeledten ugrálnak valami fos zenére, és úgy határoztam, hogy semmi keresnivalóm nincs itt, és hazamentem. Ma meg összeraktam a gépet végre 3 nap folyamatos boltbarohangálás után és mikor be akartam kapcsolni, nem ment, úgyhogy gondoltam szétverem az egészet, de aztán rájöttem, hogy elfelejtettem a tápon levő kapcsolót benyomni, és mikor megtettem, elindult. És jó. Most van 2 gép az asztalomon, és nagyon feelinges. Olyan kocka-feeling. Továbbá elgondolkoztam azon, hogy vajon neme azért vagyok olyan, amilyen vagyok, mert már óvódás korom óta utálok kommunikálni, és képtelen vagyok rá (bár már egyre jobban meg) és ezért mindig magányosan éltem az életemet. Szóval nem tudom, hogy magam tettem magam ilyenné, vagy ilyennek születtem...

som 2006.01.08. 17:11:15

erre nem lehet születni, szerintem ilyesmi mind külső hatások + kicsi saját csírák együttes eredménye. Egyébként nem vagy annyira antiszoc mint hiszed, csak szuggerálod magadba:) Illetve azoknak sem keresed annyira a társaságát, akik között viszonylag jól éreznéd magad. Nna mindegy Egyébként ha kikapcsolod a belső ellenállásokat és megpróbálsz a rendszernek időlegesen része lenni, akármilyen is az, akkor lehet élvezni. Szerintem ez fontos

zero 2006.01.08. 21:14:10

lehet, hogy artúr blogjába kéne írnom ezeket a kommenteket (márha van valami olyan...hehe) "Továbbá elgondolkoztam azon, hogy vajon neme azért vagyok olyan, amilyen vagyok, mert már óvódás korom óta utálok kommunikálni, és képtelen vagyok rá (bár már egyre jobban meg) és ezért mindig magányosan éltem az életemet. Szóval nem tudom, hogy magam tettem magam ilyenné, vagy ilyennek születtem..." nos nem kell aggódnod. egyrészt az, hogy a mondani valódat nem értik lehet attól is, hogy... nem értik az infót, nem pedig csak attól, hoyg nem tudod elmondani. másrészt meg ahány ember, annyi lehetőség a kommunikáció összetett jelenségére... mondjuk én zenélek... meg sokat hallgatok, aztán meg hirtelen sokat beszélek, aztán meg már nem. megilyenek...

Zz 2006.01.09. 08:29:09

csak most jutottam el odáig, h blogokat olvassak. hmm. egykomment: amikor nekem szalagavatóm volt, akkor közvetlenül utána a metrón véletlenül összefutottam lilivel és ádámmal, akik épp lillához mentek ki a nyugatiba. otthagytam az osztályomat, kb gondolkodás nélkül és leléptem liliékkel. azt hiszem, hogy aznap éjjel én éreztem magam a legjobban. :) aztán hétfőn néztek az emberkék, hogy mi lett velem, én meg csak mosolyogtam.

som 2006.01.09. 16:07:01

jó volt neked:)
süti beállítások módosítása