Én általában legőszintébb vagyok. Mert az az élethelyzet, hogy nem érdekel semmi. Minek hazudnék?

szerintem a vallások nem arra tanítanak, hogy hogy legyél jobb ember. egyáltalán nem. a vallás egy szubjektív meggyőződésből (hitből) kialakult intézményesített életforma, gyakorlat. a lényege a természetfölöttihez való viszony, ebből fakadóan kozmológiai elmélet is. erkölcsi szerepe van, de nem az a célja, hogy emberibb legyél, hanem az, hogy olyan legyél, amilyet a vallás előír. és ez fontos megkülönböztetője a vallásoknak. ezért nem tartják jó embereknek a keresztények a sátánistákat vagy a buddhisták a muzulmánokat. illetve ha lehetne így törvénykezni arról, hogy mi az 'emberi', akkor csak egy vallás lenne már, minden más eltűnt volna. valójában pedig a tendencia éppen ellenkező ezzel. nagyon sokféle vallás van. és minden egyedi vallás valódi vallás. persze valamennyire csereszabatosak egymással, de nem a konkrét tartalmuk a lényeg, hanem a funkciójuk. a vallások mind szimbólumrendszerek, a világhoz való viszonyulás alapjait adják. ez persze sokszor elidegenedett rendszert erőltet az emberekre, mivel a valaha emberek által létrehozott hitrendszer a követőkön túlnőhet és akkor a gyakorlók függni fognak tőle. elemei beleivódnak a társadalomba, és valóságszerű látszatot keltenek, így aki egy vallásos családba születik sokszor meg se kérdőjelezi a vallás igazát. fontosabb elemei: 1. hit a természetfeletti lényekben 2. szent és mindennapi dolgok megkülönböztetése 3. rituális cselekedetek 4. erkölcsi kódex (vallásonként más!) 5. jellemző érzelmek (tisztelet, titok, bűnösség, rajongás) 6. ima, természetfölöttivel való kommunikáció 7. jellemző világkép, világnézet 8. forgatókönyv az emberi életről 9. sajátos társadalmi csoport

Ez igaz, de a vallások nemcsak a természetfelettihez való viszonyuláshoz adnak kulcsokat, hanem a természetben lévőkhöz is. Illetve a kettő összefüggésével foglalkoznak. A tízparancsolatnak pl nyilván van természetfeletti szerepe, de mindennapi használatra van, emberek közötti viselkedésről beszél. De ugyanez buddhizmusban: a megvilágosodás a cél, de az effelé tartó út praktikus tanácsokkal van kikövezve, amiket a buddhisták mindennapi életükben is használnak. És igazából a vallásokat, egyházakat nem az tartotta fent leginkább szerintem, hogy olyan természetfelettit hirdettek, amiben pont hitt a közösség, hanem az, hogy hosszú távon ennek a mindennapi hozadékai is jónak bizonyultak, és irányelveket jelentettek, ami mentén indulva alapjában véve jó út várt a hívőkre. Persze, sok más dolog is szerepet játszott, mint politika, nagyon mélyen hívők, ezek családi viszonyai, de mégis szerintem az általam említett dolog igen jelentős. És van egy olyan része a vallások legtöbbjének, ami egyezik. Általában pl egyik sem helyesli a gyilkosságot. Némelyikben enyhébbek az erre vonatkozó szabályok, néhol szigorúbbak, de összességében véve ez mindenhol igaz. És még sok ilyesmi van; ezek miatt van az, hogy a megfelelő belátással bíró hívők hite nem zárja ki a máshitű embereket. Szóval a fenti 9pontos definíciód nem helytelen, de vannak kikötések, ami mellett nem létezhet.

nem a 9 pontos a definíció, azok csak a jellemző elemei a vallásoknak. azok, amiket úgy érzem, hogy kihagytál, amikor a vallásokról ítéletet mondtál. amolyan kiegészítésnek szántam. ha mindenáron definícióra van szükséged, akkor azt ad pl a magyar wikipédia is: "A vallás az egyéni hitből közösségi szintre emelt, szervezett hit az emberfeletti, az emberi életet meghatározó hatalmakban." szerintem én is ilyesmit mondtam. a lényeg, hogy semmi törekvés nincs benne az "emberségesre", vagy a "jóra". mert ezek a fogalmak éppen attól kapnak jelentést, hogy az adott vallási szabályrendszer kinyilatkoztatja. és mindegyik vallás máshogy teszi ezt. épp ez a lényege. egy keresztény erkölccsel rendelkező ember képtelen lenne "jónak" nevezni egy olyan mindennapos rituális vallási szertartást, amit primitív bennszülöttek végeznek. szintén sokat pampognak az iszlám világban élő nők elnyomásáról, holott az ott felépített társadalmi rendszert éppen az a szabályrendszer szolgálja ki. a gyilkosságban sincs igazad, mert pl a törzsi vallásokban csak a törzsön belül tilos a gyilkosság, idegen törzsbe tartozókat (más hitűeket) nyugodtan meg lehet ölni. ennek kicsit továbbfejlesztett változata voltak például a keresztesháborúk. szintén ugyanezt tudnám mondani az al-kaida szélsőséges globalizációellenes meggyőződéseiről. "ne ölj".. hát persze. az egyházakat pedig ne keverd bele most a dologba, az ő fennmaradásuk mindig egyéni érdekek kielégítését jelentette, nem az, hogy használati útmutatót adjanak az élethez. inkább az a cél, hogy az emberek úgy éljenek és úgy dolgozzanak, hogy az egyház vezetőinek az jó legyen. mondjuk én elég keményen egyházellenes vagyok, szóval ez a rész most nagyon nem objektív.

Kifelejtetted az ébredés egy fontos momentumát: ébredés arra, hogy ébresztgetnek :)

igggen:)) - Az írással nem akartam ítéletet mondani, bár igaz, hogy helyesebb lett volna akkor az "A vallások alapjában véve mind arra próbálnak tanítani, hogy hogyan legyél emberibb" helyett valami mást írni, amiben szerepel 'is', meghasonló szavak, de azt hiszem enélkül is érthető, hogy nem ez az alapelvük és nem is fő megnyilvánulásuk, de egy olyan fontos szerep, amit kevés más dolog tud betölteni a mai világunkban. Értsd ezalatt: szűk körben élünk nincs egy 50fős zárt közösség, ami állandóan ügyel a fejlődésedre úgy, mint pl egy törzsben, ahol egy újszülött, az 51-edik ember a törzsben hatalmas jeletőséggel bír, és mindenkinek rajta lesz a szeme (mind a 3:)). Szerintem van "vallás előtti" jelentése a jónak és az emberinek, és mikor ezek egy közösség erkölcsi normáivá lesznek, és közben kialakul ugyanott egy vallás, akkor a vallás része lesz az erkölcsi norma is. Persze az is igaz, hogy a vallás kialakulását egyház létrejötte követi általában, és az megszilárdítja ezeket a szabályokat, akkor is, ha túlhaladottak, vagy egyesek szeretnének szabadulni kicsit. És persze teremt saját szabályokat, amiknek semmi köze nincs a jóhoz vagy emberihez. Ezek miatt van sok ütközés az egyház és az egyén közt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének a kánonban eredendőbb jóra törekvő elvek és ne lenne ezek között ma is aktuális. János Pál, vagy Teréz anya, meg sok névtelen keresztény senki kereszténysége mellett el tudott fogadni benszülötteket, másvallásúakat, és jónak nevezni azt. Nekem vannak a vallástól független, de európai, magyar, ilyenolyan helyi értékrendhez kötődő érzéseim, amik ugyanúgy szembeállhatnának mások hitével, de mégsem igazán teszek ilyesmit. Pedig van olyan kemény fejem, mint egy hívőnek. Az iszlámon belüli női szerep szerintem a fentebb említett vallási és szokásbeli megszilárdulás miatt van még mindig a legtöbb helyen úgy, ahogy (Illetve amiatt, mert ott még mindig egy olyan társadalmi állapotban élnek, ami ezer évvel ezelőtt is volt). A helyi nők és sok férfi is már meghaladta ezt, és családon belül egyenlőbb helyzet alakult ki. Mert Isztambulban, egy polgárinak nevezhető, közepes vagyonnal rendelkező, értelmiségi családban ez így alakul ki már. Csak ugye nem ők vannak többségben, mert ez csak néhány nagyobb város. De megjegyzem; az, hogy egy családon belül alárendelt szerepben legyen egy nő, az nincs is igazán az emberi természet ellenére, ahogy ezt tapasztalhattuk a múltban (((és -juk jelenben))), viszont ez lehetőséget nyújt arra, hogy megverjék, meglázzák, kicsinálják, stb. Ezt egy iszlám családban sem tartja jónak a szomszéd, csak Joga nincs hozzá, hogy beleszóljon. Az egyházak kialakulását illetőleg elég sokan vannak hasonló véleményen, mint te, részben én is, de szerintem soha nem szabad elfelejteni, hogy ahonnan kiindult a dolog, az nem egyéni érdek volt. Amikor egy hittérítő elment egyedül idegen földre, az is őszinte és jó hitből származott. Aki elküldte, hogy "téríts fiam", az már nagy valószínűséggel nem egy jó pásztor volt. De mindig jelen van egy olyan egyházi réteg, aminek szüksége van az egyházra, ugyanakkor teljesen "jó hitű". Szóval szerintem ez egy ellentmondásos helyzet valahol, és nem szabad egyértelműen elítélni, bár ugyancsak balgaság teljes mértékben egyetérteni vele. milyen jó szó ez a balgaság.

Soma, nézzél South Parkot, vannak benne vallási kérdéseket tárgyaló részek. Pl. az 'Ismét éhezünk' asszem pont ilyen.