600 meg 2000 meg 500, szóval van itt jó sok nulla, sütöttem volna nekik torta, ha lett volna recept, meg pénz meg támogatás, meg mittomén, tökmindegy. Dorkával így végül megettünk 2 tábla csokit, ez lett a 600 égő gyertyából. Hát ez van. Ha nincs szamár, ló is jó.
Volt mindenféle. Pénteken Alexandrás heppeningen találkoztunk Sztevanovity Zoránnal és Hegyi Barbarával. Kedvesek, szépek, aranyosak és elég szimpatikusan állnak hozzá az élet dolgaihoz, követendőek számomra. Ne törődj azzal a mindennapi döntéseidben, hogy mi a normális, csak azzal, mi a jó. Ezt nem ők mondták, én mondom. Csak ők is tapasztalják. "Egy színész és egy zenész házassága eleve nem lehet normális." Ezt már Hegyi Barbara mondta. Érdemes alapgondolatul venni egy nemnormális dolgot, mert sokkal konkrétabban meg kell ott fogalmazni, hogy mi a jó. Egy normális családban vagy egyéb szerveződésben nyilván a normális a jó és a normális.
Kaszás Attila meghalt, és nem lesz soha többé Sok Hűhó. Bennem az egyik leginkább "élő" darab, talán háromszor láttam, könnyed, szép darab, nagyon szerettem. Nem csak én. És ezért nincs többé. Vannak dolgok, amik elmúlnak. Kb minden. Furcsa ezt megélni, állandóan halnak meg az emberek. Igazából ez teljesen normális, de akkor sem lehet megszokni annyira. Talán mert a halált meg lehet szokni, a halál gondolatát magunkkal szemben is fel lehet hozni, a családtagjainkét is, de ettől még ugyanúgy marad ezernyi ember, akiknek mind egyenként kéne egy gondolatot szánnunk, hogy meg fog halni. Így vagy úgy.
Tegnap voltam Dorkánál. Eredetileg tortát akartunk sütni, csak mindenféle körülmények miatt akadályok léptek fel, a kedvem is elment tőle, szóval végül lett a két tábla csoki. Fekete, így Zoli is örülhetett. Volt gitározás, Dorka fejlődget, és ez jó. Meg van szép gitárja, és ez is. Bhagavad-gita is van neki, az is érdekes lehet. Van neki Az óceán császára is, amit régen olvastam, de jó. Most Karl May-t olvasok, majd utána tervezek tranzakció-analízissel kapcsolatban olvasni meg Sziddhártát is akarok, meg Vámos meg Kepest. És Tisza Katát. Bár sajnos van előítéletem, hogy nem fog tetszeni, és még ha ezt akkor ignorálni is tudom, akkor is valószínű, hogy ez lesz. Nem szeretem a túlzottan ösztönös emberek megnyilvánulásait. Sokszor úgy érzem, hogy az ilyen emberek sok fájdalmat kaptak, de úgy kapták, hogy hosszú távon nem maradt bennük gát, vagy nem alakult ki későbbi fejlődés során gát, (jó esetben értelmező szűrő), hanem kinyíltak, és a külső jelekre nem lettek elég érzékenyek (hogy saját magukra igazán komoly tanulságokat tudjanak levonni), viszont gejzírként tört ki belőlük a maguk sokmindene. És ezt pl irodalmi tudással rendelkezve szép formákba tudják önteni, szenvedéllyek tölteni, de szerintem ez kevés. Kell egy kis tudatosság. Tisza Kata pl. a saját benyomásaim alapján rengeteg dolgot közvetít a megjelenéssel és a cselekedeteivel, de egyáltalán nincs tudatában ezeknek. Pl kivágott fekete ruhában jelenik meg egy interjún, és a mikroportot (ami a felsője alatt van átfűzve) mindenki előtt szedi ki; az újságban megjelent fotókon látványos és szenvedélyes, nagyon erős testbeszédet használ. Vagy pl a könyve címe Magyar pszicho. Az Amerikai pszicho ismeretében ez elég durva könyvcímnek. Ezeket kommunikálja le, de csak részben érzi ezeknek a súlyát. És szerintem ezt már észre lehet venni magán az embernek.
Szóval Dorkánál volt gitár, beszélgetés, nagy ölelés búcsúnak. Aztán színház. Ingyér, Bencével Bárka. Közbeszúrt történet, amit Bence mesélt el a megelőző estéről. 6 furkósbotos kapucnis kopasz kirabol néhány biciklist 19évest. 22.40 környékén, a Citadellánál. No comment. Szóval Bárka, Bence iratok és minden egyéb nélkül. Bárka. Akropolisz c. darab. Első (két) felvonásban szobrok kelnek életre. Dugnak. Szeretkeznek. Szenvednek. Beszélnek. Jönnek-mennek. A közönség egy része szenved. Szabályosan. Van, aki elmegy, van, aki kíváncsiságból marad. A második (két) felvonás már szinte senkinek sem fáj. Másik rendező rendezte. Bibliai történet. Dobok. A darabot időnként megszakítva mesélnek a színészek a maguk életéről. Egyik nap, mentem az autópályán, asszem épp ide jöttem, a Bárkába, és láttam egy szívárványt... A történet után van, aki szünetet tart, van, aki folytatja rögtön a szöveget. Van, akinél váltás, van, akinél átfolyás.
Aztán a darab után közönségtalálkozó. Nem vagyunk sokan, de pont van mindenkinek helye, elegen vagyunk. Az egyik rendező kezdi, gyorsan beszél, kicsit talán zavartan, de inkább érdeklődően. Idővel a másik kezdi vezetni a beszélgetést, előbbi idősebb, utóbbi fiatalabb, mindkettő fura fazon. Emberek oldódnak, megértenek dolgokat. Némely színészek csak figyelnek, párjukra dőlve, de van, aki gyakran közbeszól. Telefonon megkapjuk a drótot, hogy az egyik személyes sztori, amit a darabba közbeszúrva mesélt az egyikük, rosszul lett elmondva. Megtörténik a helyreigazítás, jobb későn, mint soha. Aztán haza. Sétálva, néha kicsit futva, aztán egyes villamost helyettesítő 9százX busszal Thököly, 907-s, Boné Edit a buszon NICSAK, fringe-fesztiválról gyövék, aztán Bencével leszállanak, én meg battyogok haza.
Ma tanítottam, és neki kell állnom Kombinatorikát tanulni emiatt, hogy okos legyek. Ez olyan téma, ami valahogy nekem kimaradt, csak az alapokat tudom, de nekem feltett szándékom, hogy a matektanításban elmagyarázom a lényeget, bizonyításokat is meglobogtatva és a tananyagnál kicsit többet mutatva, pontosabban jobban előremutatva, hogy ezmegez ezért kell, és jó ha tudod. Szóval Célirányosan, és hamár külön tanítva van valaki, tényleg tudjon többet annál, aki nem jár különtanárhoz. Egyébként is, ha megtanulsz 10 szót sorrendben, az elsőkre fogsz később is jobban emlékezni, és ez így igaz matekban is. Ha megtanulod az ismétléses kombinációt is fejből, a simára biztosan emlékezni fogsz később is. Szóval lényeg, hogy most emiatt nekem is meg kell tanulnom az egészet. Nem mondom, hogy árt, de azért jobban esne, ha ezt is tudnám, mint a legtöbb dolgot. Egyébiránt meg beülnék órára újra a gimnáziumba. Érdekel, hogy egy órai jegyzet különböző tanulóktól mennyire tükrözi az óra anyagát. Ma pl 10 percet biztosan töltöttem az egyik feladat kitalálásával. Gyakorlatilag visszafele oldottam meg. Sikerült, de azért elgondolkodtatott utólag, hogy tényleg a tanárok csak elhadarnak egy szöveges feladatot, és aztán a képlet behelyettesítését írják csak le? Mondjuk jellemző, és lustasgból egyértelműen következő, tehát logikus, de azért gáz. Legalábbis új anyagnál. Meg pont ezt a készséget kéne fejleszteni: szövegértés. A kombinációs képlet adott, a faktoriáls mibenléte sem nagy nehézség, de hogy a szövegből melyiket hova helyettesítsük, az már izgalmasabb. Meg hogy kombináicióról, variációról vagy permutációról van-e szó.
Tanultanul
