Voltunk hétfőn Tekláéknál. Vízipipa, süti, borocska, beszélgetés. Jó.
Estefelé, amikor a levegő már hüldögélt lefelé, TGZ észrevételezte, hogy milyen rendes tőlem, hogy amikor én fázom, akkor Pájót igyekszem inkább melegíteni. Ezen elgondolkoztam, mert általában hajlamos vagyok ilyesmire, ami mondjuk mások szemszögéből egy nagyon jó tulajdonság, csak az én oldalamról van egy hátulütője; hogy van, amikor nekem kéne valamilyen szükségletemet kielégíteni (Nna ez viccesen lett megfogalmazva:)), és hát ha én kezdek ilyenkor másokkal foglalkozni, az nem feltétlen mozdítja elő, hogy ez visszafele megtörténjen.
Átmentem tegnap a rutinvizsgán, nem teljesen érdemtelenül, de szükség volt a vizsgáztató jóindulatára.
Leadtam az első 4 hidroházit, örülök, hogy végre meglettek. És az utolsóba sok munkát fektettem, annak így örülök kicsit.
Pájó mesélte valamikor egy tanítványunkról, hogy elmagyarázott neki valamit egy feladat kapcsán és a következő feladatban ugyanazt kellett volna csinálni, de addigra elfelejtette. Részben a vezetés alatt tapasztaltam magammal kapcsolatban hasonlót, részben pedig ma délelőtti tanításomkor annyira leeresztettem agyilag, hogy egy nem túl nehéz feladatot nem tudtam megoldani úgy, ahogy akartam és nem tudtam elmagyarázni. Szóval emésztgetem az agyi leeresztést, azt, hogy milyen egy megértés egy tanulónál, és hogy hogyan lehet jól tanítani. Mondjuk utóbbihoz most elsősorban mentális és fizikai pihenés kell.
Zenét hallgatok most (Anathema - ...And I Lust). A zene jó és kell. Érdekes, hogy ha le vagyok eresztve kicsit, akkor jobban alkalmazkodom, megszokok egy ilyen brutalitást is. De emlékszem, hogy pl Lion King sound track kazettámon volt két szám, amit mindig áttekertem. Aztán egy este sírtam, vagy fáradt voltam, nem is tudom. De akkor meghallgattam azt a két számot és megszerettem őket. Érdekes.
Tegnap az Aikidot Zsolt tartotta, akinek szeretem a stílusát. Jól magyaráz, és nyugtató a hangja. Nem tudom ezt másképp mondani, egy másik aikidos beszédstílusa ellenszenvesebb, pedig nem tudok megfogalmazható különbséget. Mindenesetre jó. Van már 2-3 ember, akitől tudom, hogy biztosan érdemes tanulni; élvezet velük gyakorolni és kommunikálni.
Remélem, most már sikerül visszaterelni a napirendemet egy normális mederbe. Az utóbbi két hét teljesen eklektikus volt.
Legyen ez a záradék. Most jó hallgatni. NYIIIIIIII. Fáradtnak azért jó lenni, mert akkor igazán jól esik a zene. "Anatéééma.... Anatéééma... Hülye hosszúhajúak...."
