Az ember eredendően feltételezi, hogy egy zh-ban adott meglepetésszerű kérdést nem tud megoldani. Főleg ha fáradt. Ma én is így tettem, és valahogy nem gondoltam végig, hogy két szöget kell csupán kivonni egymásból. Nna mindegy. Hab csupán a tortán. Aztán rájöttem, hogy ha tanulnék szolfézst és zongorát nagyon direkt itthon egymagam, akkor talán jelentősebb fejlődést is elérhetnék. Remélem, a jövőben ez meg fog valósulni. A közeliben. A fáradtság arra legalább jó, hogy ad zenei inspirációt, mindenfajta művészeti törekvés egyik leghatásosabb kibontakoztató ötlete az, hogy szerezz némi jártasságot az adott művészetben, aztán ne aludj, merülj ki kissé, és akkor előjönnek érdekes dolgok majd. Ha rosszul csinálja az ember, hányinger, fejfájás és emlékezetkiesés, de én jól csinálom, úgyhogy zenét írok kis darabokban.
Hallgattam a minap FRO-i felvételeket, nagy hatást gyakorolnak rám, és nem csak rám. Úgy tűnik, tényleg működik az a zene. Illetve él. Persze van rengeteg szöveg is a felvételeken, amik aranyosak, és nem utolsósorban egy breton matrózegyüttes utcai produkciója is. jó.