Épp önvizsgálatot tartok. Az történt, hogy reggel 8-ra be kellett jönnöm zh-t írni. Utána két óra szünet, majd infoóra. Ez még alapjában véve elviselhető lenne, megszoktam, túlélem. De hatalmas örömömre a zh két részletben történt, így én már elszabadultam idejekorán és most van három órám és nem tudok mit csinálni vele, hanem csak hőbörgök. Ami nem jó dolog. Nem szeretem, hogy ha ideges vagy egyéb vagyok ilyen dolgok miatt. Régebben ellenállóbb voltam, vissza kéne szerezni ezt a jó tulajdonságomat. Végülis odáig már eljutottam, hogy a dolog jó oldalát nézzem (van időm blogot írni),de ez még nem elég.
Tegnap este eljutottam egy olyan szintre, ami már nem volt jó. Kicsit sok lett a minden, tényleg sok, mikor pedig azt akartam, hogy le tudjak kicsit ülni és semmit tenni. Akár aludni is.
Volt Gólyabál, a vártál még jobban fel volt díszítve mindenki kis külseje, meg a helyiség is elég látványos volt. Az egyéb igényeket a diákságkhoz méretezték, szerintem kissé rosszul. Pl én Gyrost azért nem árulnék egy olyan helyen, ami tele van kisestélyikkel. Nem tartom biztonságosnak. Bár nem voltam sokáig, nekem úgy tűnt, hogy programból sincs épp túlkínálat. Ami még rosszabb, az alkoholból sem, és az eladó srácnak fogalma nem volt arról, hogy mit árul. A decis kiírású italt először 4cl-es adagban akarta adni, és azzal sem volt igazán tisztában, hogy van cseresznyés vermut a hűtőben. Ráadásul elég aprócska kínálat volt.
Ne essék félreértés, a gólyák nem is igazán érdemeltek volna többet. Pontosabban: Lehet, hogy érdemeltek volna, de nem érdemelték ki. Legalábbis én nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy a bált megnyitó beszédet alig lehetett hallani, mert kb tojtak a profra, aki beszélt (a dékán nem tudott eljönni), egy kis helyet hagytak neki a lépcsőn, de ez volt a maximális tiszteletadás. A táncteremben meglepetésemre elég jó élőzene szólt, és ami vicces: amíg én ottvoltam, a csúcsforgalom ott 14 táncoló ember volt.
Szóval izé. Furcsa dolog ez a gólyabál. Nem is azzal van bajom, ami nem tetszett nekem, hanem azzal, hogy ennek így szerintem nincs sok értelme. Ha lenne egy bál, sok táncoló fennkölt párral, vagy egy nagy buli, amire poénból felöltözünk és jó sznob helyen tombolunk, akkor látom, hogy miért és hogyan, de ha csupán sznob helyen nagyon felöltözve lézengenek emberek, és időnként isznak egy sört vagy esznek egy gyrost, azt nem látom olyan nagy eseménynek.
Egyébként aranyos volt a vízépítős prof, mesélt többek között a gólyabáljáról, amin épp nem volt ott. (Isztambulban volt háremlátogatáson épp). A felsőbb évesek, köztük flesvicky, táncoltak a gólyabálon a Chicago egyik számára. Nem volt rossz, de azért túlzás volt kétszer eltáncolni;).
Írtunk ma geológia zh-t, és bár nem voltak annyira vérengző kövek, azért jó érzés, hogy 5 kőzetből 4-et fel tudok ismerni a kismillió fajtából. Főleg, hogy előző nap osztottak ábrázoló geometria/műszaki rajz zh-kat, és duplakaró lett. Azon kicsit megakadtam. A pótlási héten várhatóan 3 pótzh-m lesz... Eddig ennyi gyűlt. Ebből mondjuk egy csak szépítésnek van, szeretnék úgy menni matekvizsgára, hogy nem épp csak átcsúsztam, hanem korrekt pontszámom van. Mellesleg ha most írok egy jó zh-t, a vizsgán többet hibázhatok. Ez azért nem rossz.
Egyik tanítványom (végzős szakközepes) tudása igen érdekesnek nevezhető. Ő az osztályának még egy krémebb része, és a nevezetesebb geometriai tételek, összefüggések közül csak a Pitagorasz-tételt tudta. Érdekes ember lehet az a tanár, aki mindezt simán figyelmen kívül hagyja, és helyette arról beszél órán, hogy mit illik, mit nem. Tudom, ez is fontos, erről IS jó, ha esik szó tanár és diákok között, de érettségi előtt fél évvel, ha egy osztály amblokk nem ismeri a Thalesz-tételt, esetleg odafigyelhetne kicsit. A nem élvonalbeli iskolák rohadnak, mint az állott gólyatetem. Mert nem csak matekból van ilyen kedves tanár itt, és nem ez az egyetlen ilyen iskola. Megjegyzem, egy élvonalbeli iskola, mint az István sem feltétlen 'tiszta', csak jobb a helyzet. Jobb alapanyag, szülői pénzügyi támogatás, nagy szülői elvárások a diákkal szemben, kicsivel több jó tanár, több nagy tudású tanár.
Aktualitás: a Tanárok az istvánban sztrájkolnak két tanítási óra erejéig az őket érő megszorítások miatt, ugyanis ezeknek egyenes következménye az, hogy a következő tanévtől az iskolának el kell bocsátania legalább 10 tanárt. (Növelték a kötelező óraszámot, így ezeknek a tanároknak már nem jut óra.)
Viszonylag sokan olvassátok a blogom, én is sokatokét olvasom, de talán 10%-otokkal ha beszéltem az elmúlt 1 hónapban. :( Még gyűröm magamat, hogy az ilyen jelenségek ellen tegyek. Nagyon nehéz. ..Az örvény egyre húz, és az ingoványból nincsen visszaút
Vigyázni kell arra, ami fontos nekem, mert az ember könnyen túllép rajtuk, azzal, hogy már felnőtt; ami hülyeség, de ha valakinek 30évesen jut eszébe, hogy milyen jó volt mondjuk nyaranként 20 éves kora körül lebumlizni a balatonra, minden előzetes egyeztetés nélkül szállást szerezni, vagy akár a parton aludni; vagy akár csak tavaszi napokban biciklivel járni; nem valószínű, hogy feleleveníti a régi élményeket. Persze hülyeség azt az életet élni, ami már nem mi vagyunk, és nem szabad azt gondolni, hogy ha volt egy jó élményünk valamikor, ugyanaz megint boldoggá tenne, de érdemes átgondolni újra. Sok dolog bennnünk van és egész életünkben szeretjük. Ezeket nem szabad elveszíteni. Persze sokminden meg múlandó élvezet, pl meglepően sokan szeretnek fiatalon teljesen részegek lenni, és később erről leszoknak.
Ha szorítod, szétmorzsolod, és kicsúszik a kezedből.
Ha hagyod, elszáll, mint egy kis tollpihe.
Ha megtanítod és megtanulod, hogy a kezedben a helye, ott fog maradni.
Az egyik nagy trükk, amit el kell sajátítani az, hogy hogyan tudsz úgy felelősséget vállalni, hogy közben felelőtlen életet élsz.
A gólyabál 8-9 körül kezdődött, én fél7kor szabadultam az egyetemről. A sok iődre való tekintettel bepalacsintáztam és sétáltam egy nagyot. Furi volt. Nem azt éreztem, amit anno csavargásaimkor. Fáradtabb is volt a tudatom, több is a kötődési pontja e világba. Bár lehet, hogy csak a cangám hiányzott. Mindenesetre kell ez nagyon/ igen, nagyon/ napkeleten, napnyugaton. Kell idő az embernek magára, arra (azokra), aki(ke)t szeret. Belső szükséglet. Legalábbis nekem biztosan az.
Volt tegnap egy érdekes MSN-es beszélgetés, aminek én is részesévé lettem. Azt hiszem, az illető szeret, szeretve van, de fél attól, hogy ez megköti, kötelezi arra, hogy olyat tegyen az életével, ami neki nem jó. Bennem is voltak/vannak hasonló fóbiák, de ezeket el kell oszlatni. Igazából az a röhej, hogy egy olyan ember, akinek nincsenek ilyen félelmei, adott esetben simán belemegy egy kapcsolatba, házasságba, vállal egy gyereket, aztán elválik, és éli tovább az életét, időt szán a gyerekére, kicsit az exére, új kapcsolatba kezd, csinálja, amit akar. Egy lelkiismeretesebb ember, aki felelősséget érez a másik iránt, igazán szereti és vigyáz rá, a legapróbb nem stimmelő dolgok miatt is megszakítja az egészet, hogy minél kisebb sérülés legyen. Pedig ő adott esetben jobb férj, feleség, apa, anya lenne. Röhej. Mondom.
Napi kérdés: Tudjátok-e fejből, hogy hány ajtaja van egy Combino-nak?
Csak azért kérdezem, mert az ablakon kinézve pont láttam egyet, de egyébként is érdekel, hogy tudjátok-e. Egyike ez azoknak az apróságoknak, amikre Sherlock Holmes figyelt a fáma szerint, és bár nyilvánvalóan kamu a sztori, azért vannak dolgok, amikben Sherlocknak és Watson doktornak igaza volt. Ha látsz egy ismeretlen embert, rengeteg dolgot meg lehet tudni róla, pusztán azzal, hogy észreveszel dolgokat. Pl egy feltűnően ápolatlan hajú ötvenes férfit megnézve rájöhetünk, hogy nincs felesége, hiszen nő így nem engedi el az urát hazulról:). De ha kicsit otthon vagyunk a szólásokban és a nyelvjárásokban, megyére be lehet lőni, hogy az illetőnek milyen felmenői vannak. Unalmamban buszon próbálok néha ilyet játszani. Praktikus egy jellegzetes alakot kiválasztani, 3-4 dolgot kitalál róla az ember, és akár igaz, akár nem, jó játék, és eltelik vele az utazási idő. Illetve legalább aznap mosolyogtunk a buszon, és esetleg ez jó hatással lehet utastársainkra. Egyébként ha még nem írtam volna, biciklizni akarok. Hiányzik. Sokat jelent. Pl kisebb esélyt az elhájasodásra :P
A nap második kérdése: Mi a Choclairs integrálja? Az inverze már megvan, de azért lehet az a harmadik kérdés:). Nem nehéz.
Ma este kis lazulás. Utána pihenés. Lehetőleg sok. Aztán dolgok. Úgy kell azt. Vasárnap lesz ZoliNóri. Ez fontos. Jó. Naaagy mosoly:)
Tegnap este eljutottam egy olyan szintre, ami már nem volt jó. Kicsit sok lett a minden, tényleg sok, mikor pedig azt akartam, hogy le tudjak kicsit ülni és semmit tenni. Akár aludni is.
Volt Gólyabál, a vártál még jobban fel volt díszítve mindenki kis külseje, meg a helyiség is elég látványos volt. Az egyéb igényeket a diákságkhoz méretezték, szerintem kissé rosszul. Pl én Gyrost azért nem árulnék egy olyan helyen, ami tele van kisestélyikkel. Nem tartom biztonságosnak. Bár nem voltam sokáig, nekem úgy tűnt, hogy programból sincs épp túlkínálat. Ami még rosszabb, az alkoholból sem, és az eladó srácnak fogalma nem volt arról, hogy mit árul. A decis kiírású italt először 4cl-es adagban akarta adni, és azzal sem volt igazán tisztában, hogy van cseresznyés vermut a hűtőben. Ráadásul elég aprócska kínálat volt.
Ne essék félreértés, a gólyák nem is igazán érdemeltek volna többet. Pontosabban: Lehet, hogy érdemeltek volna, de nem érdemelték ki. Legalábbis én nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy a bált megnyitó beszédet alig lehetett hallani, mert kb tojtak a profra, aki beszélt (a dékán nem tudott eljönni), egy kis helyet hagytak neki a lépcsőn, de ez volt a maximális tiszteletadás. A táncteremben meglepetésemre elég jó élőzene szólt, és ami vicces: amíg én ottvoltam, a csúcsforgalom ott 14 táncoló ember volt.
Szóval izé. Furcsa dolog ez a gólyabál. Nem is azzal van bajom, ami nem tetszett nekem, hanem azzal, hogy ennek így szerintem nincs sok értelme. Ha lenne egy bál, sok táncoló fennkölt párral, vagy egy nagy buli, amire poénból felöltözünk és jó sznob helyen tombolunk, akkor látom, hogy miért és hogyan, de ha csupán sznob helyen nagyon felöltözve lézengenek emberek, és időnként isznak egy sört vagy esznek egy gyrost, azt nem látom olyan nagy eseménynek.
Egyébként aranyos volt a vízépítős prof, mesélt többek között a gólyabáljáról, amin épp nem volt ott. (Isztambulban volt háremlátogatáson épp). A felsőbb évesek, köztük flesvicky, táncoltak a gólyabálon a Chicago egyik számára. Nem volt rossz, de azért túlzás volt kétszer eltáncolni;).
Írtunk ma geológia zh-t, és bár nem voltak annyira vérengző kövek, azért jó érzés, hogy 5 kőzetből 4-et fel tudok ismerni a kismillió fajtából. Főleg, hogy előző nap osztottak ábrázoló geometria/műszaki rajz zh-kat, és duplakaró lett. Azon kicsit megakadtam. A pótlási héten várhatóan 3 pótzh-m lesz... Eddig ennyi gyűlt. Ebből mondjuk egy csak szépítésnek van, szeretnék úgy menni matekvizsgára, hogy nem épp csak átcsúsztam, hanem korrekt pontszámom van. Mellesleg ha most írok egy jó zh-t, a vizsgán többet hibázhatok. Ez azért nem rossz.
Egyik tanítványom (végzős szakközepes) tudása igen érdekesnek nevezhető. Ő az osztályának még egy krémebb része, és a nevezetesebb geometriai tételek, összefüggések közül csak a Pitagorasz-tételt tudta. Érdekes ember lehet az a tanár, aki mindezt simán figyelmen kívül hagyja, és helyette arról beszél órán, hogy mit illik, mit nem. Tudom, ez is fontos, erről IS jó, ha esik szó tanár és diákok között, de érettségi előtt fél évvel, ha egy osztály amblokk nem ismeri a Thalesz-tételt, esetleg odafigyelhetne kicsit. A nem élvonalbeli iskolák rohadnak, mint az állott gólyatetem. Mert nem csak matekból van ilyen kedves tanár itt, és nem ez az egyetlen ilyen iskola. Megjegyzem, egy élvonalbeli iskola, mint az István sem feltétlen 'tiszta', csak jobb a helyzet. Jobb alapanyag, szülői pénzügyi támogatás, nagy szülői elvárások a diákkal szemben, kicsivel több jó tanár, több nagy tudású tanár.
Aktualitás: a Tanárok az istvánban sztrájkolnak két tanítási óra erejéig az őket érő megszorítások miatt, ugyanis ezeknek egyenes következménye az, hogy a következő tanévtől az iskolának el kell bocsátania legalább 10 tanárt. (Növelték a kötelező óraszámot, így ezeknek a tanároknak már nem jut óra.)
Viszonylag sokan olvassátok a blogom, én is sokatokét olvasom, de talán 10%-otokkal ha beszéltem az elmúlt 1 hónapban. :( Még gyűröm magamat, hogy az ilyen jelenségek ellen tegyek. Nagyon nehéz. ..Az örvény egyre húz, és az ingoványból nincsen visszaút
Vigyázni kell arra, ami fontos nekem, mert az ember könnyen túllép rajtuk, azzal, hogy már felnőtt; ami hülyeség, de ha valakinek 30évesen jut eszébe, hogy milyen jó volt mondjuk nyaranként 20 éves kora körül lebumlizni a balatonra, minden előzetes egyeztetés nélkül szállást szerezni, vagy akár a parton aludni; vagy akár csak tavaszi napokban biciklivel járni; nem valószínű, hogy feleleveníti a régi élményeket. Persze hülyeség azt az életet élni, ami már nem mi vagyunk, és nem szabad azt gondolni, hogy ha volt egy jó élményünk valamikor, ugyanaz megint boldoggá tenne, de érdemes átgondolni újra. Sok dolog bennnünk van és egész életünkben szeretjük. Ezeket nem szabad elveszíteni. Persze sokminden meg múlandó élvezet, pl meglepően sokan szeretnek fiatalon teljesen részegek lenni, és később erről leszoknak.
Ha szorítod, szétmorzsolod, és kicsúszik a kezedből.
Ha hagyod, elszáll, mint egy kis tollpihe.
Ha megtanítod és megtanulod, hogy a kezedben a helye, ott fog maradni.
Az egyik nagy trükk, amit el kell sajátítani az, hogy hogyan tudsz úgy felelősséget vállalni, hogy közben felelőtlen életet élsz.
A gólyabál 8-9 körül kezdődött, én fél7kor szabadultam az egyetemről. A sok iődre való tekintettel bepalacsintáztam és sétáltam egy nagyot. Furi volt. Nem azt éreztem, amit anno csavargásaimkor. Fáradtabb is volt a tudatom, több is a kötődési pontja e világba. Bár lehet, hogy csak a cangám hiányzott. Mindenesetre kell ez nagyon/ igen, nagyon/ napkeleten, napnyugaton. Kell idő az embernek magára, arra (azokra), aki(ke)t szeret. Belső szükséglet. Legalábbis nekem biztosan az.
Volt tegnap egy érdekes MSN-es beszélgetés, aminek én is részesévé lettem. Azt hiszem, az illető szeret, szeretve van, de fél attól, hogy ez megköti, kötelezi arra, hogy olyat tegyen az életével, ami neki nem jó. Bennem is voltak/vannak hasonló fóbiák, de ezeket el kell oszlatni. Igazából az a röhej, hogy egy olyan ember, akinek nincsenek ilyen félelmei, adott esetben simán belemegy egy kapcsolatba, házasságba, vállal egy gyereket, aztán elválik, és éli tovább az életét, időt szán a gyerekére, kicsit az exére, új kapcsolatba kezd, csinálja, amit akar. Egy lelkiismeretesebb ember, aki felelősséget érez a másik iránt, igazán szereti és vigyáz rá, a legapróbb nem stimmelő dolgok miatt is megszakítja az egészet, hogy minél kisebb sérülés legyen. Pedig ő adott esetben jobb férj, feleség, apa, anya lenne. Röhej. Mondom.
Napi kérdés: Tudjátok-e fejből, hogy hány ajtaja van egy Combino-nak?
Csak azért kérdezem, mert az ablakon kinézve pont láttam egyet, de egyébként is érdekel, hogy tudjátok-e. Egyike ez azoknak az apróságoknak, amikre Sherlock Holmes figyelt a fáma szerint, és bár nyilvánvalóan kamu a sztori, azért vannak dolgok, amikben Sherlocknak és Watson doktornak igaza volt. Ha látsz egy ismeretlen embert, rengeteg dolgot meg lehet tudni róla, pusztán azzal, hogy észreveszel dolgokat. Pl egy feltűnően ápolatlan hajú ötvenes férfit megnézve rájöhetünk, hogy nincs felesége, hiszen nő így nem engedi el az urát hazulról:). De ha kicsit otthon vagyunk a szólásokban és a nyelvjárásokban, megyére be lehet lőni, hogy az illetőnek milyen felmenői vannak. Unalmamban buszon próbálok néha ilyet játszani. Praktikus egy jellegzetes alakot kiválasztani, 3-4 dolgot kitalál róla az ember, és akár igaz, akár nem, jó játék, és eltelik vele az utazási idő. Illetve legalább aznap mosolyogtunk a buszon, és esetleg ez jó hatással lehet utastársainkra. Egyébként ha még nem írtam volna, biciklizni akarok. Hiányzik. Sokat jelent. Pl kisebb esélyt az elhájasodásra :P
A nap második kérdése: Mi a Choclairs integrálja? Az inverze már megvan, de azért lehet az a harmadik kérdés:). Nem nehéz.
Ma este kis lazulás. Utána pihenés. Lehetőleg sok. Aztán dolgok. Úgy kell azt. Vasárnap lesz ZoliNóri. Ez fontos. Jó. Naaagy mosoly:)
