Szombaton megszületésnapoztattuk Fazekas Bencét, a frász jött rá. Kata és Bea sütöttek finom tortát, előbbi izgult nagyon, hogy sikerül-e (ügyes voltál ;)) minden úgy, ahogy az el volt tervezve. A szülők is rendesek voltak, és tevékenyen részt vettek Bence meglepésében és a nép táplálásában, Kata apukája kicsit kacérkodott a vízipipával is, amit egy (a munkahelyén sügér becenévre hallgató) Melinda hozott és finom volt. Bence gyertyákból kirakott huszasa lepörkölte néhány szőrszálamat, de végül el lett fújva Bence által, bár nehézségei voltak, ugyanis ezek az elolthatatlan gyertyák közé tartoztak, amik újra és újra feltámadnak parazsaikból.
Összességében véve minden szép volt és jó, bár sajnos néhányan nem tudtak eljönni:(
Kedden vizsgázom Hidróból, nem akarok megbukni.
Ez kb annyira jelentőségteljes, mint amikor Terry Pratchett - A Kaszás c. könyvében a Halál várva, hogy az új Halál eljöjjön érte, az utolsó szó jogán azt mondja: NEM AKAROK ELTÁVOZNI. Remélem, én is olyan sikeres leszek, mint ő.
ui.: valamint volt egy komoly beszélgetésem.
