Egyetemre járogatok, meglehetősen pocsék órarenddel. Több óráról is kiderült, hogy egyáltalán nem kell bejárni. Első órára azért bementem pl Üzleti Jogból és olyan szempontból megérte, hogy lefotózhattam ezt a kézírást, amely még tulajdonosa szerint sem olvasható:
A Blaha Lujza téren szombaton épp szétszerelték a darut, amikot ottjártam. Igazán élmény volt látni. Sajnos az egész folyamatot nem nézhettem meg, pedig érdekelne.
aprócska...
A Rákóczi téren találtam graffitiket. Igazán meglepett, ilyen igényességű rajzokat eddig még nem láttam. Sőt, egyáltalán rajzokat alig látni, főleg csak árnyékolt szignók vannak mindenhol méteres betűkkel. Az alábbi kép még tetszik is.
Ez már kicsit más típus, de van benne fantázia:)
Aztán FEZEN fesztiválra mentem. Fél kettes vonat. Az induló vonatokhoz csak egy fehérvári volt kiírva, és persze tudtam az indulás időpontját, úgyhogy nem is fordítottam erre különösebb figyelmet, hanem csak megnéztem a vágány számát és felszálltam. Meglepő módon senki nem volt a vonaton. Mint kiderült, valójában nem ez volt a 13.30-as, hanem a 15.30-as. Nem tudom, miért állt be ilyen korán a vágányra, azt sem, hogy miért csak ezt írták ki az induló vonatok között, de szerencsére még időben sikerült megtalálni a 13.30-asat. Ült rajta két metálarc, 30 körül, az egyik szőkére festve. Nem volt kétségem már afelől, hogy jó irányba tartok.
Fehérváron számos más fesztiválozóval egyetemben buszt néztem, de a legkorábbi fél órával később indult. A többség várakozott, én inkább sétáltam. Legalább látok valamit az egykori székesfővárosból. Eredetileg beterveztem a Bory-várat is, de úgy ítéltem meg végül, hogy nincs rá időm. Úgyhogy egyenesen elindultam a fesztiválhelyszín fele, már amennyire ezt egy vázlatos térképpel és szabad szemmel meglehetett állapítani.
Útközben találkoztam a megyei/városi bírósággal. Nagyon mérges oroszlánok néztek ki belőle. Viszont az tetszett, hogy Törvényházának van kiírva. Szép szó.
Mögötte egy kedves kis park volt, ahol majdnem teljes csönd várt a közeli főút ellenére.
Fehérváron is van utazási iroda. Valószínűleg a tulaj perverziójából fakad, hogy egy foszladozó babát raktak ki a kirakatba, ami a kuncsaftcsalogatásra nem igazán alkalmas, de a gyerekek ijesztgetésére annál inkább.
Volt egy érdekes ház útközben. Növények nőttek benne. Pozsgások. Nem igazán értettem, hogy vannak meg fény nélkül.
Ez a kis bástyaszerűség valószínűleg elektromos szerkezeteket tartalmazott. Mindenesetre aranyos.
Második világháborús temető előtt találtam az urbán-szoc kultúra eme csodás elemét.
Persze máshol is voltak maradványok. Node sebaj. Barátkozni mindig lehet valakivel. (Ha csúnyán akarom mondani: "A nagy nemzetek mindig úgy viselkedtek, mint a gengszterek, a kicsit meg mint a kurvák." Stanley Kubrick)
Ez számomra érdekes volt. Volt itt egy majdnem-lakótelep. Azért csak majdnem, mert egyetlen egy panelházból állt, és az is aránylag jó állapotban volt. Az oldalán pedig szép nagyban Fehérvár címere.
A környéken való nagy bambulásban túlmentem, és bár egy nagyon szép lóhere alakú kétszintes kereszteződésnél találtam magamat, ez nem vigasztalt túlságosan. Úgyhogy elindultam a város szélén, az autóút mellett. Egy meglehetősen elhagyatott utat találtam, ami mellett kezdetben valami ipari létesítmény volt, aztán csak szép zöld fák és némi susnya. Egyetlen élőlény tűnt fel csak, egy motoros, aki az egykerekezést gyakorolta. Aztán nem sokkal később még kijött a sűrűből egy kóbor kutya is és elkezdett kerülgetni, de egy jól irányzott VUÁÁÁ MÉ SZINEN kiáltással ráébresztettem, hogy ez nem jó ötlet részéről. És mint a legtöbb kóbor állat, nyüszítve el is szaladt egy távolabbi, biztonságosabb pontra. Kicsit sajnáltam, mert az ilyen állatokról lehet tudni, hogy néhányszor már elsodorta őket autó, mielőtt kidobták volna őket, kaptak néhány verést kajabálással, és nincsenek elhízva. Paradox módon ezek az állatok ragaszkodnak a legjobban az emberekhez. Ha bekerülnek megint egy családba, ideális kedvencek lesznek. Valamiképp azt tanulják kölyökkorukban, hogy az ember az isten, aki ha akar, kaját ad, ha akar, verést. De mindezek ellenére szeretni kell, hiszen minden felül áll. Megjegyzem, emberekből is vannak ilyenek. Nem is kevés.
Az útról letértem a susnyába, mert arról hallottam a metálzajt.
Aztán találtam egy ösvényt, végigmentem rajta és végül rátaláltam a fesztivál helyszínére. Sajnos a kerítésnek ütköztem, úgyhogy meg kellett kerülnöm az egészet, hogy a bejárathoz érjek.
A fesztivál egy sporttelepen volt, a Horgász-tó mellett, ahol néhány naiv horgász horgászott most is. Illetve kisgyerekek szaladgáltak, metálapjuk körül. Szeretjük a metálapákat és metálanyákat.
És végre! Megérkeztem!
A biztonsági bácsik kötözködtek a két liter teám miatt, úgyhogy 5 méterrel odébbmentem, behajítottam a teát a kerítésen és visszamentem. Pf. Vicces módon egyébként a sört és a mustot nem találták meg a táskámban. Hihi.
Az első sátorban, ahova beléptem, ismerős arcot találtam.
Dávid azonnal a kezembe nyomott egy sört, és ezzel meg is alapoztuk kapcsolatunkat. Körülnéztünk sokfele, ő kicsit jobban képben volt a fellépőkről, mint én.
Keresgéltem más ismerőst is, de bánatomra nem sokat találtam. Illetve megpillantottam Ginát és rá is köszöntem meg többször szúrósan néztem, de nem igazán ismert meg.
Critical Mass-es pólóban mentem, úgyhogy elég viccesen hatott, amikor a kezembe nyomtak CM-es szórólapot helyiek. Jól egymásra mosolyogtunk. Viszont más napon van ott és BP-en a CM, úgyhogy tessék mindkettőre elmenni!
Nagyon jó élmény volt a BAB, hangulatos zenét csinálnak, nagy igényességgel és a szívemhez nagyon közel állt az is, hogy az ütős-felelős nem dobszerkón játszott, hanem egy kis percussion-készleten. Mindenkinek ajánlom őket, sokat koncerteznek, könnyű őket élőben látni.
Időközben uzsiztam is. Az ajvár finom, csak sajnos csípős és ezért vigyázni kell vele kicsit.
Nagyon szép volt az ég...
A koncert után az egyik sörsátor alatt összetalálkoztunk egy lánnyal, aki fázott. Dáviddal nem sokkal (kb. 1 óra beszélgetés után) kiderítették, hogy last.fm-ről ismerik egymást. Vicces. Jó volt beszélgetni Szilvivel. Kapott egy pluszpontot a karakterlapjára tőlem, mert ő is (úgy, mint én vagy Dávid) lejött egyedül a fesztiválra, ami érdekelte és nem úgy viselkedett, mint az a rengeteg ember, aki képtelen egyedül elmenni valahova, hanem muszáj barátokat és barátnőket mozgósítani. Azt tippelte, hogy nem lesz türelmem a hajamhoz és le fogom vágatni. Állom a fogadást:P
Egyébként regisztráltam last.fm-en és most használgatom. Érdekes és jó, bár kissé tökéletlen. De lesz még jobb is. Egyelőre csak mértékkel használam. Van Deezer is, ami szintén jól használható és persze a saját zenegyűjtemény.
Hétfőn elmentem Ádámhoz a Dream is Destiny albumért, meg egy DVD-ért a Vallekildéről. Kicsit kalandosra sikeredett a dolog, bóklásztam kicsit Budán.
Útközben találtam ezt a szép kis házat. Tetszik:)
Végül sikerült elérni Ádámhoz és beszélgettünk is egy jót grátisz.
Tegnap hívtak a Mozaik teaházból, holnap megyek elbeszélgetni. Tele vagyok reménnyel. Igazán boldoggá tenne, ha hetente minél többször ott dolgozhatnék. Egyrészt, mert nem sok olyan munkalehetőséget tudok, ami ennél kellemesebb lenne számomra, másrészt pedig, mert kapok érte pénzt, és számomra per pillanat elég fontos, hogy állandó bevételi forrásra tegyek szert, lehetőleg akkorára, hogy magamat el tudjam tartani teljes egészben, ha szükséges, de legalábbis ennek 50%-t megkeressem.