Összefutottam ma B.Ágival a Gellért téren. Furi. évek óta nem láttam, és amikor összefutunk, épp rohan el egy hatalmas zsákkal Norvégiába. Marcellt juttatta eszembe, akivel az utóbbi négy évben egyszer futottam össze: Ferihegyen, amikor ő épp Velencébe ment, én pedig Párizsba mentem.
találkozások
2009.04.20. 15:26 karamcsand
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://somacher.blog.hu/api/trackback/id/tr356208756
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nóri(ka) 2009.04.23. 09:23:52
te voltál Párizsba?és milyen?
som 2009.04.23. 12:01:43
Dióhéjban: A belvárosa drága és meglehetősen kirakatváros -mint az várható- mindazonáltal szép. Alapvető irányelv szerintem, hogy a leghíresebb helyekre (Versailles, Louvre) el lehet menni, de nem szabad tőlük sokat várni és sok időt áldozni rájuk. Viszont a "másodvonalbeli" helyeket érdemes felkeresni, hiszen Párizs, mint európai kultúrális főváros tele van kis (vagy kisebb) múzeumokkal, kevésbé ismert alkotók valahavolt galériáival. Például van Rodin múzeum és jártunk egy olyan festő galériájában is, akit egyébként nem ismertünk. De a hely fantasztikus volt.
Hasonlóképpen a Musée d'Orsay is nagyon jó. Oda kerültek azok a képek, amik a Louvre-ba már nem fértek be. Ez a "maradék" tartalmazza a francia impresszionizmus gyakorlatilag egészét, és ez ezerszer szebb és szórakoztatóbb, mint a Louvre tízezredik lovas-csatás festménye.
A Notre Dame nem rossz, de vannak nála sokkal szebb templomok is.
Az Eiffel-toronyba érdemes napnyugta körül menni, mert az szép. És egyúttal megnézheted az éjszakai és a nappali Párizst is egyszerre.
A külvárosban az emberek nagy része a tömegközlekedésben ázsiai vagy afrikai származású, ami kezdetben furcsa, de a többségük nagyon kultúrált, normális. A házban, ahol Pájó lakott pl., nem volt fehér ember, ő is egy kínai-kambodzsai házaspárnál lakott, de a környék olyan volt, mint nálunk egy lakópark.
A szállás drága, a kaja megvásárolható a Carrefour-ban (Franciaországban ez a Tesco megfelelője. Megjegyzés: Van Tesco is náluk, de mára már csak 1 darab van az egész országban, Calais-ban) annyiért, mint nálunk. Persze ha minden reggel Croissant-t akarsz reggelizni, akkor nem jössz ki olyan jól.
A reptéren végletesen szabályosan kell intézni a dolgaidat, mert nagyon szigorúak a szabályokat illetőleg.
Egyébként minden bürokratikus intézményben és egyéb helyeken is sokszor nagyon bunkók a franciák, úgyhogy nem érdemes összeütközésbe kerülni velük. Néha-néha össze lehet futni 1-1 kedves, nem nacionalista emberrel, de ez ritka. Főleg Párizsban.
Toviábbiakat lásd a blogomban:
2007-02-14
writ 2009.04.23. 19:32:49
Egyszer majd én is eljutok oda, asszem. Mármint Norvégiába. Már elég régóta szeretnék legalábbis. :D
Amúgy ez olyan, mint az én Ancsa barátnőm. Ő székesfehérvári, én meg budapesti vagyok, és elég ritkán látom, de az utóbbi három találkozásunk közül egyik se volt betervezve - egyszer csak úgy szembejött a Körúton, egyszer amikor a Velencei-tótól jöttem haza, a Déliben (ő épp akkor ment haza Fehérvárra), egyszer meg Pécs mellett Abaligeten... logikus, nem? :D (mindketten ott osztálykirándultunk). Szóval ha a világ annyira nem is kicsi, az ország biztosan. xD
Jössz holnap este fél 7-kor öregdiák-színjátszót nézni? A suliban már mindenütt ki van plakátolva. A Nóra lesz :)
som 2009.04.24. 09:01:55
sajnos dolgozom:(
