üdv. Jók a képeid Som. Amugy eszembe jutott, hogy esetleg kasztráltatom magam. Így biztos veszítenél és én annak örülnék.Nagyon. De azért mégsem fogom magam kasztrálni. Annyit nem ér meg. Egyszerűen elhatározásom elég erős ahhoz, hogy nyerjek. Majd egyszer elmondom, miért nem akarok gyereket, talán akkor megértesz.

hallgatlak bármikor

Én a Tamással fogadtam még általánosban, hogy meg fog nősülni. Már akkor sem a pillanatnyi gondolataim és érzéseim alapján ítéltem meg a dolgokat, így miközben lázasan terveztem a lánykínzógépeket (:D), körülnéztem magam körül és azt láttam, hogy tulajdonképpen mindenkinek vannak szülei az iskolában és többnyire házasok is, tehát szükségszerű, hogy az emberek megnősüljenek. És hogy alsóban éppen az volt a divat, hogy a lányokat utálni kell ezen nem változtat semmit. Én a gyerekekkel is így vagyok kb. Jelen pillanatban egy ordibáló hülyegyerek az utolsó dolog ami hiányzik az életemből, de még egy lökött nőre sem nagyon van szükségem, élvezem a magányt és a szabadságot és ez így nagyonis jól van még pár évig, de 40-50 évesen vén faszként nem a legjobb poén egyedül lenni és a szanaszéjjelsportolt izületeimmel tolószékből nézni a TV-t. Legyen a sport az életem központja, amíg lehet, de utána más hobbi után kell nézni. 4-5 gyerek úgy leköti az ember figyelmét, hogy nem is gondol arra, hogy valójában egy rakás szar az élete és ő maga is már. Nyugdíjasként meg nincs is jobb szórakozás, mint az unokákkal játszani. Én semmiben sem hiszek és nagyon kevés dologtól félek, a természettel mégsem akarok szembeszállni. Feltételezem, hogy az a valami nem véletlenül lóg ott a két lábam között és nem csak az örömszerzés a célja, mert ha így lenne, akkor már indulnék is a fészerbe és megszabadulnék tőle, mert ebben az esetben több a baj vele, mint a haszon és én nem szeretem a felesleges dolgokat. Szóval a lényeg, hogy nem azért van ott, hogy legyen ott valami, hanem hogy kölköket csinálj vele. Ez persze csak az én álláspontom, az ember általában szeret szembeszegülni a természettel, pedig sokszor ráfarag. Talán lehet pótolni az unokákat ma már számítógépes játékkal, de mi van, ha mégsem? Talán az nem az igazi. Nagyon embernek hisszük magunkat, pedig leginkább állatok vagyunk. Én inkább nem rugaszkodom el nagyon a természettől, mert én húzom a rövidebbet, még ha ez közvetlenül nem is észlelhető. Persze sajnos tisztában vagyok azzal, hogy bármennyire is tökéletesek a gyereknevelési módszereim (amit 2 öcsém esetében sikeresen alkalmaztam), elkerülhetetlen, hogy a mai lezüllött társadalomban nőjenek fel és ezáltal alkalmazkodjanak hozzá, mert arra ami az óvodában, iskolában történik nemigen van rálátásom és ugye egy hülye százat csinál és ez gyerekekre többszörösen igaz. Kihívás. Most az a kihívás, hogy felmásszak minél magasabbra biciklivel vagy anélkül a hegyre, később az lesz, hogy tudok-e normális gyereket nevelni és megmaradni a naturalista ösvényen, amin most járok. Na ennyit mára. Nem kötekedem, csak leírtam a véleményemet. Mindenki döntsön a saját belátása szerint, csak azért gondolja meg jól.

Tamásnak szerintem is nyilvánvalóan lesz családja. Egyrészt, valszámból is kijön ez, de személyiségtesztből is:)

Jó, de általánosban még mást mutatott volna a személyiségteszt. Régen volt már.

oké soma, majd szólok.