HTML

Learning to smile

Friss topikok

Címkék

Pécs nincs messze

2010.02.20. 15:33 karamcsand

Iwiwen H.Judit profiljában találtam egy idézetet, ami megragadott. Megpróbáltam utánajárni, hogy a szerző kicsoda, de -bár a neve idézetesoldalakon megtalálható- semmilyen érdemi információt nem találtam róla. Lehet, hogy az idézése tinilányblogos fílinget varázsol ide, de azt hiszem, engem az ilyesmik sosem rettentettek el. Most se fognak.
"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között, és megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal, és kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó, és hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével, és belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Műveled hát saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked. És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz... Hogy valóban erős vagy. És valóban értékes."
(Veronica A. Shoffstall)

*

B.Flórának az egyetemi bürokráciával adódott egy kis gondja; más megoldás híján tegnap elvittem Pécsre. Sokat nem aludtunk, mert háromnegyed ötkor indultunk az Urániától, de az utat végül siker koronázta, úgyhogy mindenképpen megérte a cécót.
Az odaút jelentős részében még sötét volt, a hab a tortán pedig (majdnem szó szerint) a köd volt, ami ellepett mindent. Ez főleg kezdetben volt zavaró, mivel a 6-os út kezdeti szakasza erdőben vezetett és az olyan remekül megfogta a ködöt, hogy nem mertem normális sebességgel menni. Kicsit tétováztam is, féltem, hogy rossz irányba megyek, de egy benzinkútnál végül megerősítést nyertünk, onnantól pedig gond nélkül tudtunk haladni. A táj (amikor éppen látszott) szép volt, télen egyébként is ritkán járok Budapesten és egyáltalán lakott területen kívül, ritkán látok havas pusztaságot, úgyhogy élményszámba ment a dolog.

Pécsett idő híján sokat nem mászkáltunk, csak az egyetemet láttuk a városból, de az is nagyon örömteli volt. A főépület és a mellette álló templom szemmel láthatólag nem olyan régen lett építve/felújítva, az egyetemi park a domboldalban pedig szintén elgondolkoztatta az embert, hogy biztosan jó helyre jár-e egyetemre. Sok várakozással, rossz kávéval telt az idő, de végül 10 perc alatt sikerült letudni az ügyintézést, aztán jöhetett a spuri vissza ("valami véget nem érő hídon át vissza Pestre..."). Közben az idő nagyon kellemes lett, a sajnos teljes hosszában még nem üzemelő, de egyébként remek M6-oson bátran mentem is az autóval, csak a motor hőmérsékletére való tekintettel mentem lassabban egy ideig. Egyszer olyan magasnak tűnt, hogy félreálltam. Sajnos ugyanis már sokszor megjártam túlmelegedett motorral és nem volt kedvem kockáztatni. A motor lehűlt, viszont gyújtást nem sikerült adni, úgyhogy néhány "helyi legényt" hívtam, hogy toljanak meg. Mielőtt bármit tettek volna, az autó megemberelte magát, így végül ez a kis kitérő csupán egy tízperces félelemmel és latyakban lábalással ajándékozott meg bennünket. Diósdnál volt egy pici dugó, ami megijesztett, de kiderült, hogy csak apró torlódás. Végül fél1 körül futottunk be, Flóra leadta a papírt. Pizzaboyban pihi, aztán haza, de nagyon nem alhattunk, mert 4-től kezdődött a meló...
Útközben beszéltük, hogy szívesen élnénk egy ideig ilyen Pécs jellegű helyen, emberléptékű kisvárosban. De azért megvan a vágy egy New York iránt is... :) Felmerült még rengeteg téma és nem csak munkahelyi aktualitások. Flórával nagyon értelmesen lehet beszélgetni, ennek nagyon örültem. Már csak azért is, mert így egy pillanatra sem fenyegetett a volánnál elalvás veszélyes. Gyakran jut eszembe az a James Herriot-idézet (a sok közül), hogy "Eszembe jutott milyen régen nem ültem s nem beszélgettem korombéli lánnyal. Már csaknem elfeledtem, milyen is az". Ez jutott eszembe most is; ritkán tudok mostanában leülni valakivel beszélgetni, és még ritkább, hogy az a valaki korban és gondolkodásmódban is közel álljon hozzám.

*

Hasonló élmény volt a szerda este is. Nemkoncertre hívtam el Mátét. Amikor odaértem, ott találtam őt existvános barátaim-ismerőseim gyűrűjében. Mint kiderült, csak véletlenül ültek egy helyre, de azért ez vicces volt. És nagyon örömteli, ők is kedves, értelmes emberek. És sok érdekeset tudnak mesélni. Például Laci aznap már átszelte Európát (pilóta lévén) és ez számos kérdést vet fel a magunkfajta ifjúság fejében.

4 komment

képek a múltból

2010.02.17. 13:17 karamcsand

A minap átnéztem a DVD-imet, amikre adatokat mentettem régebben. Bár nem találtam meg azt, amit kerestem (egy szolfézs-alapvetést odt-ben, 3 évvel ezelőttről, amit én készítettem), de számos kép került elő a múltból. Ezekből készítettem egy kis válogatást.

Pljuskin vízitúrán (2005 június)

Zoltán (2004)

Nagymamám és én a testvéreimmel (nagyon régen)

Nóri Danny Cavanagh-koncerten a Marco Poloban (2007 február)

jelenlegi lakásunk egy kezdeti stádiumában (2005 szeptember)

1 komment

Romney Marsh birka, LMP, Laár, B.Á.

2010.02.16. 12:39 karamcsand

Eddig csak az oldalsávba raktam ki, de rájöttem, hogy ez örökérvényű. Többségeteknek valószínűleg nem tetszik/nem érthető. De remélhetőleg sok zenész van köztetek, akik netalántán voltak is már a Vintaga '52 hangszerboltban, és már az alábbi szösszenet nyilván költői túlzás, azért előfordulhat az ilyen. Főleg Spenótapuka B.Á. barátjával...

Egyébként Pájó csinált nekem tegnap este Spenótot és nagyon örültem neki, amikor éhesen hazajöttem a munkából

Tegnap volt Laár a teaházban, az RTL csinált vele riportot a csodás Reflektor számára. A pólója elején mudrák voltak, a hátán "Free Tibet! Free your mind!". Valaki kérdezte, hogy szeretem-e és azt mondtam, érdekel. Valahogy úgy vagyok vele, mint Olé Nydahllal. Nagy lelkesedés van bennük, de kicsit mintha egy másik világban élnének. Szívesen megtapasztalnám, milyen vallási vezetőnek, vagy művésznek lenni. Nem életmód, hanem szemlélet szempontjából.

Ezen a blogon nem akarnék nagyon politizálni, de mindenképpen említésre méltónak találom, hogy a teaházi kollegináim között mennyire nagy az érdeklődés az LMP irányában. Volt, aki kijelentette, hogy vagy nem megy el szavazni, vagy az LMP-re szavaz. Ezt még sarkításnak sem merem igazából nevezni, mert ez tűnik számomra is a logikus döntésnek.
A két nagy pártból az egyiknek kétségkívül kevés az esélye, hogy újraválasszák. (Arra azért kíváncsi leszek, hogy a választói bázisuk mekkora. Ez talán most kiderül. Mert ha túl kicsi, akkor az is előfordulhatna, hogy nem jutnak be a parlamentbe. Ami azért furcsa helyzet volna.) Az ellenzéki nagy párt jó helyzetben van, de túl sok negatívum kapcsolódik hozzájuk, főleg kommunikációs szempontból és lehet, hogy néhány embernek már megfájdította a fülét, hogy 10-15 éve ugyanazt hallják ettől a párttól, ugyanazoktól a politikusoktól. A Fidesz egyik legnagyobb baja, hogy nem tud megújulni.
Van még két kicsi, de erős párt, akik együtt próbálkoznak. Előnyük lehetne abból, hogy alternatívát nyújtanak a két nagy párt konzervatív közönségének, de mindkettő szenved ugyanazoktól a problémáktól, mint a nagyok, csak kevésbé voltak-vannak refelktorfényben. Van még egy Jobbik, aminek erős a bázisa, de egy 70% feletti részvétellel történő szavazáson bajosan ismétli meg az EU-s szavazás bravúrját. Előnye, hogy friss és vidéken is nagy hatalma van, hátránya, hogy mocskos és visszataszító az egészséges gondolkodású embereknek. És van az LMP, ami úgymond "tiszta" még és az eleve jó kampányát még a nevébe is beletolta, de kétséges, hogy elég emberrel tudja közölni, hogy létezik és nem olyan, mint a 0 vagy 1 képviselővel rendelkező bolhapártok, amik fel-felbukkannak a szavazócédulákon minden négyévben.
Szóval kíváncsian várom a fejleményeket. Az LMP-nek eléggé drukkolok, nem feltétlen azért, hogy kormányozzon, de azért mindenképpen, hogy valami új kerüljön a magyar politika vérkeringésébe a Jobbikos vérmérgezésen felül.

Voltak nálunk ZoliNóri hétvégén, örültünk egymásnak, társasoztunk, teáztunk, ilyesmi. Újfent jó társasuk van.

Találtam egy James Herriot-könyvet, amit még nem olvastam ki százszor, sőt egyszer sem és most nagyon élvezem. Ennek nyomán keresgéltem neten és találtam egy wikipedia-szócikket a veszélyeztetett haszonállat-fajtákról. Nagyon szépek tudnak lenni ezek az állatok és viccesek. Ajánlom mindenkinek:)

3 komment

pótlás

2010.02.11. 09:24 karamcsand

Az előzőből kimaradt, hogy zenekaros hirdetésre jelentkeztek különféle személyek és Mártival illetve az általa ajánlott Balázzsal sikeresen össze is találkoztunk. Balázs sok volt, mint mondta, ő inkább egy "vén rókát" keresne, és hát valóban, én még nem vagyok elég advanced. Ő meg sokhúros basszerrel nyomul:). Talán a Trinityvel tudnának mihez kezdeni egymással.

Márti kedves, az előbbiekben említett Eszterrel annyi párhuzamot tudnék vonni, hogy ő is egy mosolygós lány, aki gyorsan beszél és néha nehéz követni, vagy legalábbis az én lomhább tudatommal (amelynek napjait mostanában egyébként is csak foghíjasan tarkítják bensőséges baráti beszélgetések) kicsit meg tudja terhelni és mint a Win '95, én is a bejövő információ fogadása után egy ideig még töltöm az adatokat és csak aztán reagálok.
Érdekes találkozás volt, mert magamtól már megszoktam, hogy egy új emberrel való beszélgetés kezdetén aránylag keveset hallgatok, inkább csak befogadok, mint kiadok információt, (általában erre az emberek csevegéssel reagálnak, amit -ha ügyes vagyok- megfelelő kérdésekkel könnyen fordíthatok érdemi beszélgetésbe, de ha csak csevegünk, vagy csak a partner beszél és én figyelek, az is jó), de most Márti is igazából arra volt kíváncsi, hogy mit lehet belőlem kihozni és így elég viccesre sikerült az est. Végül jött hozzájuk a főbérlőjük, úgyhogy én leléptem, de teljesen pozitív volt az egész.
 
Mindkét emberben nagyon nagyra értékeltem, hogy őszinték voltak és igyekeztek megkönnyíteni a dolgomat, hasznos tippeket adtak. Márti tegnap is egy néhány perces G beszélgetésben megdobott egy e-mailcímmel, ahonnan továbbképződést segítő hasznos tanácsokat kaphatok.
Ez eléggé különbözik attól az elég negatív tapasztalattól, ami oly gyakori volt a zenélő emberekkel kapcsolatban, hogy leültünk együtt zenélni és nem volt semmi kommunikáció, érdeklődés felém, hanem csak nyomták, amihez kedvük volt. 

Szólj hozzá!

találkozások, élmények februárban

2010.02.10. 13:26 karamcsand

Amikor a teaházban a galérián vagy máshol jó mélyre kell hajolnom, mindig azt szoktam mondani, hogy biztosan azért van ez így, mert alázatot kell még tanulnom. Erre az emberek tiltakozni szoktak, pedig tényleg hasznos ilyen szempontból a teaház. A minap például WC-ülőkét cseréltem. Ha még nem próbáltátok volna, itt az idő! Felemelő munka, főleg ha nem a sajátodról van szó. Az ülőke típusától függően az aktus 5-20 percig tart, melynek során találkozol a "perem alatt" maradt maradványokkal, majd ahogy mélyebbre ásol, a rozsdás szar különféle variációi bukkannak elő. A mostani aktus egészen jó volt, mert miután felszereltem, az ülőke beteljesítette funkcióját, nem sasszézott, ami nem hátrány.

Zenéltem a napokban Mátéval és Pével, jól éreztem magamat, gyarapodtam:) Folytatás következik.

Összefutottam ma Eszterrel, az építészek gyöngyével, nagyon gyorsan beszél, de öröm látni. Remélem, hogy nem tellik újabb 3-6 hónapba látni.

Bejött a két Eni hozzám a teaházba, kedves volt tőlük. Boldogabbá tették a napomat.

1 komment

amikor pedig kígyókkal álmodom

2010.01.27. 00:03 karamcsand

Álmodtam tegnap. Két kígyó került a lakásba. Az egyik meg lett ölve, a másikat kivittük az előkertbe. De amint ott beleástunk a földbe és belenéztünk a föld belsejébe, telis-tele volt kígyókkal.
 
Nemkoncertek lesznek mostanában. Továbbiakat lássátok az oldalsávban, a megjelölt linken.
 
Vasárnap vagy hétfőn kiderül véglegesen, hogy ki lesz az új kollega a két próbás közül.
 
Ma egy vendég a Go-t magyarázta a másiknak. Mosoly. 

1 komment

2009 dec/2010 jan/pi

2010.01.21. 08:36 karamcsand


Elnézést a szolgáltatás minőségének romlásáért. Az élet sosem lehet elég egyszerű.

Hát lássuk csak, nem feltétlen időrendi sorrendben: Volt Pájónak születésnapja, ma névnapja van, volt meglepibuli Tekláék közreműködésével, szilveszter is volt, amikor is Zoliéknál voltunk illetve költöztünk, Karácsonykor szokásos családközi rohanások, a teaházi nyitvatartás úgy változik, hogy már magam sem tudom követni, jaottisvoltkarácsonyimeeting, marcigitárja, mártibalázs.
Szóval azt hiszem, körülbelül ott lehet elkezdeni, hogy volt karácsony. Teaházban őrültekháza, megnövelt nyitvatartás, néha kicsit fárasztó, de az sem árt végülis, bár örülök, hogy vége van már. Karácsonyi meetingen Norbiék kaptak tőlünk társasjátékot, ami stílszerűen a teaszedőkről szól (Darjeeling).
Közben kiderült, hogy sajnos szilveszterkor kell költöznünk, mert az előző lakók addigra cuccolnak ki. Így is lett. December harmincegyedikén 9-kor már állig dobozban vártunk a csodára, aztán sikerült elkezdeni, befejezni is a dolgot, este hét-nyolc körül kerültünk olyan állapotba, hogy akkor most elmegyünk szilveszterezni. Zoliéknál várt minket a kedves társaság, mindenféle cuccal:). Viszont háromkor számunkra végetért a buláj, mert képtelenek voltunk ébrenmaradni. Ide tartozik, hogy kedves Bea kolleginám és lakótársai konkrétan szilveszterkor költöztek, éjfélkor is dobozokkal megrakva álltak egy lift előtt. Mostanában valahogy mindenkinek a költözés a hobbija...
Adtam fel neten hirdetést, hogy keresek dobost, énekest. Tekintettel arra, hogy iwiwen 6 éneknő, de nulla dobos keresett meg, ritmusdepóra is feltettem a hirdetést. Egy dobost már leráztam (cseppet gáz volt az arc), a többieket meglátjuk. Egy lánnyal, Mártival találkoztam, egész jó volt minden, még alakulunk.
Egy lány a teaházban hagyta a TB-kártyáját, írtam neki IWIW-en, berongyolt érte és mint kiderült, ő is énekel, párja gitározik.
Pájóval megnéztük moziban az Egyszerűen bonyolult című filmet (Meryl Streep, Alec Baldwin, Steve Martin), elég jót lehet nevetni rajta, kellemes szombatdélutánt hozott. Utána volt meglepibuli számos hölgyekkel, Zsoltival és kedves Lászlóval, aki mostmár letehetett arról a feltételezésről, hogy én vagyok Kalambó felesége. Énekeltünk is, meg beszélgettünk, volt minden, mi kell.
Berendeztük nagyjából a kis lakásunkat, illetve most autót szereltetünk. Sajnos minden pénzbe kerül...
Volt nálam a fent említett Márti által egy Balázs nevű illető, aki 6 (olykor 10) húros basszusgitárral nyomul. Érdekes ember érdekes hangszerekkel. Ahogy Márti is, ő is felkeltette bennem a továbbfejlődést igen határozott igényét és kaptam 1-2 támpontot is. Nagyon sok hiányosságom van együttzenélés terén (talán mert szinte soha nem csináltam), és ezek frusztrálnak. Az azért kedves, hogy Balázs és Márti is olyan emberek, akik nem számonkérőleg, hanem támogatólag lépnek fel ilyenkor, a szükséges kritikával természetesen.
Kipróbáltam a 6húros basszert is. Kétszer akkora a nyaka, mint amit megszoktam, és a basszer nem egészen az a világ, amiben otthonosan mozgok. Viszont ez a hangszer valamiképp nem is basszusgitár. Félreértés ne essék: A hangszer teljesen alkalmas hagyományos basszusjátékra, de nagyon alacsony húrokkal, kibővített hangtartománnyal valahogy az ember első gondolata nem az, hogy nyomok ezen most egy dögös basszust, hanem, hogy dallamjátékra, tappingre és egyéb dolgokra rendeltetett.
Az egyik mandolinom eredete már izgat egy ideje. Nincs benne cetli, csak kívülről, a fába van írva annyi: Ponticello SIZILIEN. A kivitele is sokkal szebb, mint az orosz flatback-mandolinomé. Úgyhogy utánaérdeklődtem, írtam egy szicíliai mesternek, hogy tud-e róla valamit. Nagyon rendes volt, részletesen válaszolt és felajánlotta, hogy szívesen segít, ha további kérdésem lenne. Annyi derült ki, hogy valószínűleg a mandolinom Cataniából származik, Szicília keleti sarkából egy korábban ott működő kis mester műhelyéből.
Valamint boldog névnapot Pájónak...

4 komment

szalagavató, kerítőnők a XX.században, megannyi serénységek

2009.12.11. 11:36 karamcsand

"Életünk dobozokban
Dobozokban(ból) élünk
Tán egyszer nem lesz már
Penészes 'mi létünk"
*

Alakulnak az ünnepek programjai, úgy fest, hogy karácsonykor ünneplés itt-ott, két ünnep között egyszer csak spuri egyik lakásból a másikba, 30-án remélhetőleg teahouse trance party, 31-én Zoltán hardcore alkoholmetál party...

kis túlzással élve

*

Kedves Gaby mostanában többször is járt a teaházban, nem én végettem (lehet ezt így mondani?), hanem avégett, hogy eleget tegyen a randevúknak, amit barátnői -mondván, hogy az asszonyembernek férfi kell- leszerveztek. A dolog pikantériája, hogy mindezt tették uszkve 300 km távolságról, ugyanis Gaby Pesten lakik, de ők nem. Vicces volt mindezt szemlélni.

*

Voltunk Straszinál és Gabinál és meglepetésemre megjelent még a két Eni és kedves Dávid személye is. Mindazonáltal jól telt az idő, igen régen találkoztam velük már.

*

Pájó mindeközben beteg is volt 4-5 napig, szerencsére rendbejött már nagyjából. Hála a gondoskodásnak :P

Szólj hozzá!

Penész és egyéb tünciségek

2009.12.03. 12:23 karamcsand

Penészes a lakásunk, albérlet felmondva, reménykedünk a minél korábbi elköltözésben. Nem túl egészséges...

Az egyetem-kérdés és a költözés kapcsán kétszer is beszéltem az utóbbi időben a szüleimmel és mindkétszer sikerült leharcolniuk kissé a számonkérő megnyilvánulásaikkal. Legutóbb anyám jelentette ki, hogy szégyell, mert ápolatlan vagyok. Remek. Most már értem, miért vannak problémáim az életben...

Kellemes dolog is történt velem: Teaházban beszélgettem (civilben) 3 törzsvendéggel és jó volt, ezentúl újabb zenei távlatokat nyitottak meg előttem:). Volt bent a minap Katica és Emese is illetve Gergő és Kriszta (akik évfordulósak), és felderítették napomat.

Mellesleg tegnap egyedül voltam felszolgáló és egész komoly forgalmat is meg tudtam csinálni egymagam, büszke vagyok magamra:P

Szólj hozzá!

Röviden

2009.11.20. 14:25 karamcsand

Most éppen nincs nagy történés.

Volt hangszerésznél az Admira Juanita, a félig eleresztett ragasztású gerenda vissza lett csinálva, sőt még az oldala is kicsit meg lett támogatva a gitárnak. A Grand elektroakusztikusra kapott tipp is jó volt, a sodort G húr nagyjából helyreállította a gitárnyakat és így pontosabb lett a gitár, ámde még így is kell majd neki egy beállítás. Remélem, egyszer végre eljut abba a fázisba, hogy pontos, Capoval is jól használható hangszer lesz belőle.

A két szünnapomon ügyintézés ügyintézés hátán, most meg munkanapok sora következik egy szünettel, amikor nem tudom mi lesz.

~határozatlan~ 

ui.: Barátaim, aki ráér jövő kedd-csütörtök-péntek délelőtt valamikor és van kedve látni a fejemet, szóljon! Szociálisan alulfejlett egyed vagyok mostanság és ez nem kellemes 

3 komment

süti beállítások módosítása